ELFORDULÁS

Azt hiszem szabadverseket irok ezentúl
(ha már irnom kell - vagy még szabad)
Gondolataim nem viselik el a rímeket.
Kiábrándultak a szépségből,
miután rájöttek, hogy a szépség kevesebb az igazságnál
de az igazság se feltétlenül tartalmazza szépséget.
Kopár szavaimmal Keatsnél gazdagabb igazságokat keresek,
de csak a régieket szegényitem még el -
A hitetlenség jobb ha néma?...
                    maradjon néma!

1974(?) kb... de még irtam utána, tán 1975-ben a leginkább...


         

TÖREDÉKEK

Tudhattam volna
ki csak ma szeret
az nem szeret

azzal a holnap is
csak tegnap

Azzal a szerelem
 nem szerelem

Azzal nem jutsz el
 sehova

(Könnyeim már oldja
a lemondás mosolya)

MOST SÍROK

Könnyeim kínom űzték szemembe
S te csak nézted értetlenül
mintha kínomhoz közöd se lenne

Nem illik a csókhoz a könny?
A nevetés se!

Csókold a könnyeimet

S ne ellenükre szeress

Szeress - amiért  nélkülük
nem lehetek veled

Kettőnkért sírok -
vagy talán hármunkért
vagy talán mindenkiért
mindenki helyett
- helyetted is -
azok helyett
kik azért nevetnek
mert sirni nem tudnak

Ne félj a könnyeimtől
Lehet hogy nevetek holnap

(Csak most maradj velem)

géppel

géppel is vagy se megy ez
irom ami jön
de nem jön semmi már
mindig azt hittem hogy vége
mikor még csak az eleje
vagy a közepe volt
de most már tényleg

ó elhibázott élet
elsietett semmi

vagy
 még
most
sincs
 vége

nyitok
valamit

addig is

hát persze

minden pillanat
élet
s végtelen

hull a hó
(a szívemben
halkan)
megint

automatikus irás


óravázlatfüzetemben találtam, Apollinairnél, (azt hiszem házifeladatnak is ilyet adtam fel, s magam is megcsináltam, kipróbáltam),jó pár éves lehet a szöveg, de mintha ma is aktuális...(ami mutatja, hogy akkor se volt igaza...? vagy akkor is, most is, mindig...(?)



Fájdalom végleges zsákutca
Söprik az utcát
Ó jaj
Örökké kulcs nélkül Fáj
Könyvtár bolha bál Fáj
A düh iszonya nem szabad vigyázz
Félek késő minden
de holnap még később lesz
Szólni kéne, nem félni
Élni - asszociálni bátran
Összeesem Ki emel föl
Moszkvai utca, fa, emberek
Senki Lépcsőkön ugráltam
Botorkálok most
Késő Eltoltam Nincs visszaút